Török Erika

Gyerekként izgalmas játéknak tartottam a fotózást. Imádtam “csattogtatni” Édesanyám féltve őrzött, általános iskolai ballagására kapott Smena gépét… eleinte film nélkül.
Majd eljött az én ballagásom is, Nagyszüleimmel elmentünk az Ofotértba, ahol választhattam egy gépet magamnak. Nagy izgalommal, természetesen a “leglányosabb” gép mellett döntöttem, ami talán technikailag nem volt a legjobb választás, viszont az egyetlen bordó fényképezőgép volt a kirakatban. Még ma is őrzöm és mérhetetlenül kedves emlékeket idéz. Aztán a hobbiból idővel szerelem lett, a “kis bordót” már digitális gépek váltották, végül  2013-ban elkezdtem komolyan foglalkozni a fényekkel-árnyékokkal.
Szeretnék fejlődni és a magam lehetőségeihez mérten a lehető leginkább elsajátítani a fotózás varázsát, művészetét. Leginkább az emberábrázolás vonz.